Sziasztok! Miben segíthetek? Rajongók vagytok?-kérdezősködött.
Jó napot! Bocsánat a zavarásért, Liamhez jöttünk és igen rajongók vagyunk,de nem ez ügyben jöttünk.-vacogta Lee,én meg annyira fáztam hogy meg se tudtam moccani.
Gyertek be-tessékelt be minket a jó meleg házba. Érezni lehetett a készülő ebéd illatát. A cuccainkat lepakoltuk az előszobába, a táskám meg a vállamra kaptam.
Köszönjük!-leültünk a konyhába Karen (Liam anyukája) elővett 3 csészét egy tálcára tette és forró teát töltött beléjük.-Menjetek Liam fenn van. Balról a második ajtó.-kacsintott majd a kezembe adta a tálcát. Fel sem tudtam fogni hogy Payno házában vagyunk. Az ajtóján egy nagy Batman jel volt. Erőt vettem magamon és bekopogtam.
Gyere-kiabált a túlsó oldalról. Leere néztem és benyitottam. Azt hittem hogy elejtem a tálcát. Ott voltam attól az embertől pár méterre aki 3 éve példaértékű számomra.
Hello-köszöntünk.-Bocsi nem zavarunk?
Sziasztok!-kikapcsolta a tévét, felállt és kaptunk 2 puszit.-Nem zavartok-nevetett.-Mit szeretnétek? Kép?-lelkesedett,majd észrevette hogy tele van a kezem ezért letette a földre a tálcát, ledobott párnákat meg takarókat a földre.
Öm nem igazából nem ez ügyben jöttünk.-közölem kicsit kínosan.
Üljetek le-miután lerogytunk a párnákra ránk terítette a takarót és a kezünkbe adta a gőzölgő csészéket. Milyen figyelmes:)
Köszi-mosolyogtam rá.
Miről van szó?-kezdte a témára terelni a szót. Előkaptam a nyakláncom és a kezébe adtam.
Nyisd ki, ezt én vettem Hawaiion...segíts kérlek-szóról szóra elmondtam mindent amit tudnia kellett,persze a sellős dolgot nem említettem.-Üldöznek miatta.-elkezdtem sírni, mire Liam próbált csitítani.
Nyugodj meg angyalka itt biztonságban vagy-annyira lenyugodtam hogy majdnem elaludtam.-Itt van Niall címe-beírta a telómba a házszámot mindent.
Köszönjük nem zavarunk tovább szia-felálltam és indulni készültem.
Maradjatok itt holnapig. Sok idő mire Mullingarba értek. Reggel elég elindulni.-visszarántott a földre.
Komolyan? Biztos nem lesz belőle baj?-nagyon kedves Liamtől hogy befogadna minket de most van a családjával plusz még a paparazzik és félreértenék a helyzetet és többé nem lesz ilyen életünk...és több esély van rá hogy lelepleznek.
Majd akkor elrendezzük, de nem hagylak titeket megfagyni kinn.-felállt kisétált és takarókkal meg párnával tért vissza.
Köszi Liam-megöleltem majd segítettem elrendezni a cuccokat.
Szívesen...majd még megbeszéljük és jöhettek aludni ha van kedvetek-nevetett. Annyira jól esett. El is feledkeztem hogy egy sztár. Olyan hétköznapi mint mi...illetve nem mi. Hanem inkább a többi diák, akiknek nem nő halfarkuk ha vízhez érnek.
Jöttök ebédelni?-kérdezte Karen.
Persze-a konyhába már megvolt terítve és az asztalnál ott ült Geoff (Liam apja). Bemutatkoztunk neki különösebben nem kérdezősködött hogy kerülünk ide,szerintem Karen már felvilágosította.
És hogy tervezitek a jövőtöket?-érdeklődött Liam miközben KANÁLLAL ette a levest.
Azta-szólalt meg Lee.-Kanál.
Ja nem mindennapi látvány-röhögött.
Egyetem és énekelni akarok-erre mindenki felkapta a fejét, kivéve Lee aki ugye tudott erről, mivel mindig tervezem a jövőmet. Jó lenne egyszer spontánnak lennem.-öm persze 20% eséllyel hogy befutok-szökött pír az arcomra és inkább folytattam az evést.
Egyetem-mosolygott Lee.
Szuper.-pillantott ránk büszkén Karen. Amikor befejeztük az ebédet felmentünk.
Nem megyünk el valahova?-kérdezte Liam. Azonnal beleegyeztünk.
Anya itt vannak még a korcsolyák az enyémen kívül?-kiabált le Payno az emeletről.
A padláson vannak-felelte.
Várjatok itt-kifutott a szobából, addig kikotortam egy meleg pulcsit a táskámból és átcseréltem.
Itt vagyok. Hányas a lábatok?-mutatta fel a 2 korit. Meg sem kérdeztem kié volt tudtam hogy Ruthé és Nicolaé.
A lényeg hogy enyém a nagyobb.-közöltem mire méregette kicsit aztán a kezembe nyomott egy fekete, csillogós korit.-Köszi-vigyorogtam majd eltettem. Leah is felkapta és eltette. Sálat és sapit vettem fel és elindultunk. Liam vezetett én ültem mellé előre, Leah meg mögöttünk.
Amúgy ki a kedvencetek? Vagy kiszemelt?-mért végig minket a visszapillantóból.
Nekem Harry-vágta rá Lee.-De nem járnék vele, mert van pasim.
Értem. Molly?-rajtam volt a sor. Végülis az igazat kell mondanom.
Te vagy a példaképem-erre rámmosolygott.-Ne mond el senkinek hogy ki tetszik a bandából.
Ígérem.
Niallt nem ismerem,de amennyit tudok róla nagyon fontos nekem.-nagyon vörös lettem.
Liam elmosolyodott.- Niall az igazira vár szóval ő még szingli.
-Tudom-villantottam Liamnek egy nagy mosolyt. De most nem szabad ilyenekre gondolni ugyanis nagyon nagy veszélybe vagyunk, és minél előbb oda kell adnom Niallnak a nyakláncot.
Remélem ha átadjuk Niallnak akkor tudja mit kell csinálni mert félek hogy csak ő is veszélybe kerülne miattam. Kellett nekem bemenni abba a hülye boltba. Most folytathatnám az átlagos de mégis jó életem. Bár annak nagyon örülök hogy megismerhettem Liamat.-gondoltam magamban.
Míg én magamba marcangoltam magam, meg is érkeztünk.
Bementünk, megvettük a jegyeket és elindultunk a pálya felé. Lee meg úgy látom Liam is tud korizni viszont én eddig életembe csak kétszer voltam ami lehetett vagy tíz éve. Így én csak a szélén a falba kapaszkodva húztam magam.
-Nem jössz Molly?-kérdezte Liam.
-Mennék én ha tudnék.-mosolyogtam.
-Gyere segítek.-jött oda Liam, megfogta a kezem és a pálya közepére vezetett és húzott magával miközben mutatta hogyan kell lépkedni.
-Na elengedhetlek?-nézett rám Liam.
-Azt hiszem igen.
Liam elengedett és én egyre jobban távolodtam tőle. Minden erőmet összeszedve elkezdtem 'korizni'.
A végére egész jól belejöttem és annyira jól éreztem magam hogy ezt az egész nyakláncos dolgot elfelejtettem.
Hat óra volt amikor már mindannyian elfáradtunk és kiszórakoztuk magunkat. Fél hétre hazaértünk és összedobtunk valami egyszerű vacsorát és miközben azt ettük, jókat nevettünk egymás esésein.
Vacsi után megcsináltuk a helyünket. Liam felajánlotta hogy alszik ő a földön, de nem engedtük neki, túl sok mindent meg tesz nekünk pedig még csak egy napja ismerjük egymást. Még nem tudom hogy de meg fogom valahogyan hálálni. Elhelyezkedtünk az ágyban.
-Jó éjt mindenkinek. Liam köszönjük hogy segítesz nekünk, nagyon hálásak vagyunk neked.
-Köszönjük-mondta Lee is.
-Igazán nincs mit egy ilyen fontos ügyben nem hagyhatlak magatokra. Jó éjt.
Liam szemszöge:
Már a lányok elaludtak, de én még nem tudok. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit jelenthet az a nyaklánc. Vajon Niall tudja majd hogy mit kell tennie? Vagy egyáltalán tudja hogy létezik ilyen nyaklánc?
Szegény lányoknak nem lehetett valami jó hogy pont karácsonykor megtámadják őket és az ottani embereket egy nyaklánc miatt. Beállítottam az ébresztőórát 8-ra és megpróbáltam elaludni.
Öm nem igazából nem ez ügyben jöttünk.-közölem kicsit kínosan.
Üljetek le-miután lerogytunk a párnákra ránk terítette a takarót és a kezünkbe adta a gőzölgő csészéket. Milyen figyelmes:)
Köszi-mosolyogtam rá.
Miről van szó?-kezdte a témára terelni a szót. Előkaptam a nyakláncom és a kezébe adtam.
Nyisd ki, ezt én vettem Hawaiion...segíts kérlek-szóról szóra elmondtam mindent amit tudnia kellett,persze a sellős dolgot nem említettem.-Üldöznek miatta.-elkezdtem sírni, mire Liam próbált csitítani.
Nyugodj meg angyalka itt biztonságban vagy-annyira lenyugodtam hogy majdnem elaludtam.-Itt van Niall címe-beírta a telómba a házszámot mindent.
Köszönjük nem zavarunk tovább szia-felálltam és indulni készültem.
Maradjatok itt holnapig. Sok idő mire Mullingarba értek. Reggel elég elindulni.-visszarántott a földre.
Komolyan? Biztos nem lesz belőle baj?-nagyon kedves Liamtől hogy befogadna minket de most van a családjával plusz még a paparazzik és félreértenék a helyzetet és többé nem lesz ilyen életünk...és több esély van rá hogy lelepleznek.
Majd akkor elrendezzük, de nem hagylak titeket megfagyni kinn.-felállt kisétált és takarókkal meg párnával tért vissza.
Köszi Liam-megöleltem majd segítettem elrendezni a cuccokat.
Szívesen...majd még megbeszéljük és jöhettek aludni ha van kedvetek-nevetett. Annyira jól esett. El is feledkeztem hogy egy sztár. Olyan hétköznapi mint mi...illetve nem mi. Hanem inkább a többi diák, akiknek nem nő halfarkuk ha vízhez érnek.
Jöttök ebédelni?-kérdezte Karen.
Persze-a konyhába már megvolt terítve és az asztalnál ott ült Geoff (Liam apja). Bemutatkoztunk neki különösebben nem kérdezősködött hogy kerülünk ide,szerintem Karen már felvilágosította.
És hogy tervezitek a jövőtöket?-érdeklődött Liam miközben KANÁLLAL ette a levest.
Azta-szólalt meg Lee.-Kanál.
Ja nem mindennapi látvány-röhögött.
Egyetem és énekelni akarok-erre mindenki felkapta a fejét, kivéve Lee aki ugye tudott erről, mivel mindig tervezem a jövőmet. Jó lenne egyszer spontánnak lennem.-öm persze 20% eséllyel hogy befutok-szökött pír az arcomra és inkább folytattam az evést.
Egyetem-mosolygott Lee.
Szuper.-pillantott ránk büszkén Karen. Amikor befejeztük az ebédet felmentünk.
Nem megyünk el valahova?-kérdezte Liam. Azonnal beleegyeztünk.
Anya itt vannak még a korcsolyák az enyémen kívül?-kiabált le Payno az emeletről.
A padláson vannak-felelte.
Várjatok itt-kifutott a szobából, addig kikotortam egy meleg pulcsit a táskámból és átcseréltem.
Itt vagyok. Hányas a lábatok?-mutatta fel a 2 korit. Meg sem kérdeztem kié volt tudtam hogy Ruthé és Nicolaé.
A lényeg hogy enyém a nagyobb.-közöltem mire méregette kicsit aztán a kezembe nyomott egy fekete, csillogós korit.-Köszi-vigyorogtam majd eltettem. Leah is felkapta és eltette. Sálat és sapit vettem fel és elindultunk. Liam vezetett én ültem mellé előre, Leah meg mögöttünk.
Amúgy ki a kedvencetek? Vagy kiszemelt?-mért végig minket a visszapillantóból.
Nekem Harry-vágta rá Lee.-De nem járnék vele, mert van pasim.
Értem. Molly?-rajtam volt a sor. Végülis az igazat kell mondanom.
Te vagy a példaképem-erre rámmosolygott.-Ne mond el senkinek hogy ki tetszik a bandából.
Ígérem.
Niallt nem ismerem,de amennyit tudok róla nagyon fontos nekem.-nagyon vörös lettem.
Liam elmosolyodott.- Niall az igazira vár szóval ő még szingli.
-Tudom-villantottam Liamnek egy nagy mosolyt. De most nem szabad ilyenekre gondolni ugyanis nagyon nagy veszélybe vagyunk, és minél előbb oda kell adnom Niallnak a nyakláncot.
Remélem ha átadjuk Niallnak akkor tudja mit kell csinálni mert félek hogy csak ő is veszélybe kerülne miattam. Kellett nekem bemenni abba a hülye boltba. Most folytathatnám az átlagos de mégis jó életem. Bár annak nagyon örülök hogy megismerhettem Liamat.-gondoltam magamban.
Míg én magamba marcangoltam magam, meg is érkeztünk.
Bementünk, megvettük a jegyeket és elindultunk a pálya felé. Lee meg úgy látom Liam is tud korizni viszont én eddig életembe csak kétszer voltam ami lehetett vagy tíz éve. Így én csak a szélén a falba kapaszkodva húztam magam.
-Nem jössz Molly?-kérdezte Liam.
-Mennék én ha tudnék.-mosolyogtam.
-Gyere segítek.-jött oda Liam, megfogta a kezem és a pálya közepére vezetett és húzott magával miközben mutatta hogyan kell lépkedni.
-Na elengedhetlek?-nézett rám Liam.
-Azt hiszem igen.
Liam elengedett és én egyre jobban távolodtam tőle. Minden erőmet összeszedve elkezdtem 'korizni'.
A végére egész jól belejöttem és annyira jól éreztem magam hogy ezt az egész nyakláncos dolgot elfelejtettem.
Hat óra volt amikor már mindannyian elfáradtunk és kiszórakoztuk magunkat. Fél hétre hazaértünk és összedobtunk valami egyszerű vacsorát és miközben azt ettük, jókat nevettünk egymás esésein.
Vacsi után megcsináltuk a helyünket. Liam felajánlotta hogy alszik ő a földön, de nem engedtük neki, túl sok mindent meg tesz nekünk pedig még csak egy napja ismerjük egymást. Még nem tudom hogy de meg fogom valahogyan hálálni. Elhelyezkedtünk az ágyban.
-Jó éjt mindenkinek. Liam köszönjük hogy segítesz nekünk, nagyon hálásak vagyunk neked.
-Köszönjük-mondta Lee is.
-Igazán nincs mit egy ilyen fontos ügyben nem hagyhatlak magatokra. Jó éjt.
Liam szemszöge:
Már a lányok elaludtak, de én még nem tudok. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit jelenthet az a nyaklánc. Vajon Niall tudja majd hogy mit kell tennie? Vagy egyáltalán tudja hogy létezik ilyen nyaklánc?
Szegény lányoknak nem lehetett valami jó hogy pont karácsonykor megtámadják őket és az ottani embereket egy nyaklánc miatt. Beállítottam az ébresztőórát 8-ra és megpróbáltam elaludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése